Műsorvezetők

* * *
Várhegyi András



1985-ben születtem, Budapesten. Újságírást végeztem, majd esztétika szakirányos szabad bölcsész diplomát szereztem. Jelenleg színháztudomány mesterképzésen vagyok hallgató. Fő érdeklődési köröm a színház és az irodalom. 2005-ben irodalmi estet  jegyzek Szabó Imolával Só-Pihe címmel, amin saját verseinkből olvastunk fel. A Színház rovat vezetőjeként a megalakulása óta veszek részt a Kultúra & Kritika elnevezésű kritikai portál munkájában. Az Eredeti sorokban majdnem a kezdetektől hallható vagyok - immáron ötödik éve.



* * *
Harmati Gábor






Tanári diplomájának megszerzését követően német tanárként helyezkedett el egy budapesti gimnáziumban. Az idei évtől kezdve osztályfőnöki feladatokat is ellát. Az Eredeti sorokban harmadik éve hallható.


* * *
Szabó Imola Julianna



Magamról. 25 éves vagyok, illetve voltam azon az augusztusi napon, amikor pont 25 éve születtem. Keveset alszom és rendszerint keveset eszem.
Írok. Verset. Cikkeket. Színházról, táncról, meg a gyermeki énem felnőtt megfontolásairól. Interpretátor volnék, elvileg vagyok. Pontosabban mások határoznak meg annak, ami hízelgően kérdéses behatárolás.
Dió-héjban: egyveleg. Rádió  és tv. Csináltam, csinálom ezt is-azt is. Só-pihe címmel felolvasóestünk volt  Várhegyi Andrással, és aztán közös éteri utazás az Eredeti sorokban.
Egy megjelent verseskötet Sáska-tánc címmel. Önemésztés és munkavágy. Általában 0,7 szabadidő. 
Szinészet, és Táncművészeti Főiskola, na meg a Willany Leó Improvizációs Táncszínház. Ötleterdők és pénzkertészet.
Alacsony vagyok, legalábbis a Gellért-hegyhez képest biztos. Hosszú a hajam, de nem növesztem. Voltam eladó, raktári munkás és HR tanácsadó. Most egy csöpp Lilus mamája vagyok.
Leltár nélkül élek, és bizonyos, hogy a járatlan utat választanám. Az érdekesség motivál, a közöny felzaklat. Ragaszkodom, és még hiszek. Olykor a szavakban élek, mert ott még érdemes.